A passport control-os sor kicsit hosszabb volt a vártnál, a repülőn a reggeli kicsit kevesebb a megszokottnál, a város kissé kevésbé barátságos a reméltnél, de amúgy jól vagyunk:) - így fogalmaztam meg első benyomásaimat egy kedves munkatársamnak írt e-mailben.
Kiszállunk a minket repülőtől az egyébként óriási repülőteren keresztül az épülethez szállító buszból, bemegyünk az épületbe. Hatalmas sor tárul elénk a passport controlnál, melynek mint a következő nagyjából egy óra alatt kiderült haladási sebessége sem a kedvező irányban emelkedik ki. Az ukrán emberek arca szigorú, és igen kevéssé vidám.
A bőröndömet megintcsak eltörte a légitársaság.
Megérkeznek a minket fogadó taxis emberek. Kedvesen köszönnek. No de! Nekem nem, valamiért átnéznek rajtam. Az egyiknek odanyújtom én is a kezemet kézfogásra, bemutatkozásra, de annyira zavarba esik, hogy arra gyanakszom, hogy ebben az országban nőkkel nem szokás kezet fogni.
A városban minden épület hatalmas nagy. Az utak szélesek, jó minőségűek. A vezetési stílus kissé kreatív, de látszólag jól működik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése