Az elmúlt napokban átnézegettem a Facebook fényképeimet, és ledöbbentem, hogy mennyi emlék, és mennyi élet van bennük! Ez elmúlt hetekben küzdök ezzel az élet kérdéssel: az energia szintem egyszer meglehetősen magas, máskor meglehetősen alacsony. Elgondolkoztat, hogy tulajdonképpen merre is tartok, merre is szeretnék tartani. Ingatag a vágyott- és a célvilágom egyáltalán, elúszik, visszaúszik, átalakul, vissza-alakul. A coaching egyre konkrétabban belecsúszik, és eközben a jelenlegi munkámban is irányokat találgatok.

Ugyanakkor busy season van, és az elmúlt évekre visszagondolva ilyenkor mindig megjelenik egyfajta krízis, egyfajta energiátlanság. Egyszerűen azért, mert az energiáimat teljes mértékben leköti a munka, és a munka kapcsán átélt érzéseim egyelőre nincsenek 100%-os átfedésben a vágyott világommal - ebben persze nincs is semmi meglepő, még az sem biztos, hogy ezen változtatni kell. Emellett nincsen energia a kapcsolatomra sem, és ettől - hogy minden nap nagyon kevés időt töltünk egymással, és akkoris hulla fáradtak vagyunk tehát jellemzően nem minőségi időről beszélünk - egy kicsit olyan, mintha nem is lenne kapcsolatom és ez hiányzik.

A mai napon munka mellett salsa zenéket hallgatok, így jobb tempóban, jobb fókusszal haladok a teendőkben, valamint super-salsera leszek egyre inkább :)