Hát nem volt a legjobb nap, sőt talán a leggyengébb volt. Szegény weekend Szigetelők, nincs mázlijuk! Ott kezdődött az egész, hogy ugye esett az eső!! Nem nagyon, de azért csak sáros lett minden, főleg reggel felé. Többnyire a nagyszínpad közelében voltunk, az In Flames-t nagyon vártuk, de sajnos kicsit csalódtunk: rövid volt a koncert. Lelkesen játszottak, mégsem volt se ráadás se semmi. A The Rasmus pedig szvsz nagyon gáz volt, jó, szeretem azt a slágert, de a többi szám nem volt valami jó, ahogy a Tremmi mondta: egyszerűen gyenge az énekes hangja. És hangulatteremtésről pedig szót sem lehetett, nem dumáltak, nem vicceltek, nem csináltak show-t. És ők is iszonyat rövid időt játszottak, szerintem az egy óra sem volt meg egyik esetben sem. Ami viszont kimagasló volt az a Depresszió, akikre ugyan a nevük miatt kicsit haragszom mert utálom az ilyen negatív hangulatú együttes neveket itt meg ugye elég kifacsart humorral kell rendelkezni ahhoz, hogy pozitív energiát sugárzónak tekinthessük a nevüket! De tényleg, tényleg jók, hangulatos, jó a zene úgyhogy nem csoda, hogy a közönség hangosan kiabálta, hogy "Nagyszínpad! Nagyszínpad!". A Takáts Tamás DBB-nek sajnos csak az utolsó 10 percére sikerül odaérni, de nagyon kellemes csalódás volt, igyekeztek, lelkesen, profin játszották a Pocsolyába léptem-et, énekeltették a közönséget, meg ilyesmi, sikerült hangulatot teremteniük!!! Emil.Rulez-en majdnem végig ott voltunk, de nem voltam vele megelégedve: ami a legjobb szokott lenni - a duma!! - az marhára elmaradt és csuda nyugis volt a koncert, pedig tavaly a Tabánban meg idén valamikor a ZP-ben írtó yóóók voltak.
A hazafelé út viszont csúcs volt, betegre röhögtük magunkat meg beugrottunk a Batthányi téren Nagyi palacsintázójába (előszőr voltam ott, detök fincsi!!!) kicsit elmélkedtünk a Himnusz nevezetű dal-on!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése